"Hazánkban az érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak. Míg Franciaország egyes területein, a hasonlóan magas zsír- és telítettzsírsav-bevitel ellenére, lényegesen alacsonyabb a szív-érrendszeri betegségek és halálozás aránya, mint más, azonos fejlettségű országban. Ez a jelenség a francia paradoxon. Erre a „szívbetegségeket megelőző hatásra” több feltételezett tényező között a mediterrán étrend és ezen belül a mérsékelt vörösborfogyasztás lehet az egyik magyarázat.
Ezért is került napjainkban a figyelem a borok egészségvédő hatása.A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, a rómaiak, görögök orvosságként is használták, persze csak a megfelelő mennyiségben. A mértékkel fogyasztott bor kedvező élettani hatása nem az alkoholtartalmából, hanem egyéb alkotórészeiből ered. A víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaznak. A cukrok közül a fruktóz és a glükóz van jelen.
A szőlőben nagy mennyiségben találunk olyan anyagokat, amelyek jótékonyan hatnak szervezetünkre, sőt betegségektől óvhatnak meg minket. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet.
Több összetevője jótékonyan hat az immunrendszerre, héjának ballasztanyag-tartalma segíti az emésztést, a bélműködést, magjának olaja csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A savak - a borkő-, a citrom-, a borostyánkősav - segítik a gyomorban az emésztést, főként a keményítő és zsírtartalmú anyagokat bontják. PH értéke közel esik az emésztőnedvek savanyúságához, segíti a hasnyálmirigy működését is. Csersavtartalma - főleg a vörösborról lehet itt szó - mérsékli a felfokozódott bélműködést. ...." A cikk tovább itt olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése